DRégi és dédelgetett álmunk vált valóra e napon, hiszen megnyitotta ajtaját hitközségünk kis múzeuma "Izrael sarok" név alatt. Három teremben vannak kiállítva azok a tárgyak amelyek bemutatják a marosvásárhelyi és környéke zsidósága világi és vallásos életének pár mozzanatát, letelepedésüktöl a Marosvárhely melletti Náznánfalván és Szentkirályon, egészen a mai életükig a városban.(a történelmi áttekintőt lásd bővebben a Történelem/Zsidóság alcímnél). A zsinagógában elhanzott rövid beszédemben hangsúlyoztam, hogy ha  a múzeum nem tetszik, akkor , mi az anyagot szolgátatók vagyunk a hibásak, viszont ha kiérdemli a közönség tetszését, akkor Karácsony István és Kusztos Sándor látványtervezők munkáját dícséri. Sokan voltunk jelen a megnyitón a hitközségi tagokon kivül,marosvárhelyi barátok, ismerősök, érdeklődök. A bukaresti Országos Zsidó Hitközségek Szövetségét Lucia Apostol iroda főnök képviselte, de jelen volt Plugaru Valer és dr. Schwartz Róbert, a brassói, illetve a kolozsvári hitközségek vezetői. Mielőtt bemutattuk volna a múzeumot a brassói hitközség "B”nei Milu" kórusa Cristina Plugaru vezénylete alatt emelte a hangulatot a régvárt esemény beharangozójaként. Majd megtörtént: dr.Dub László a marosvásárhelyi hitközség elnöke és dr.Tusa Etelka,akinek anyagi hozzájárulása nélkül álmunk csak álom maradt volna, elvágták a szalagot (lásd fénykép)...Nem fejezhetem be annélkül, hogy kiemeljem azoknak a munkáját akik komoly és kemény hozzállásukkal biztosították a sikeres megnyitót: Heimann Judith, dr.Lázár Erzsébet, dr.Weisz Szidónia, Csorja György és lányai, Karácsony István.